Altruizmusról és lélekről

I. Egy ötlet, vagy elmélkedés tőlem

Ha egy dolgot kéne választanom, amit beültethetnék az oktatásba, az az altruizmus népszerűsítése lenne. Az altruizmus az, mikor mindenféle viszonzási vágy nélkül segítünk valakinek — akár a saját kárunkra is. Az altruista segítésnek semmi köze a pénzhez, vagy a szívességi viszonzási normákhoz. Nem mondjuk azt, hogy “majd viszonzod, mikor nekem kell segítség.” Azért segítünk a másikon, mert mind emberek vagyunk.

Mikor az írónő és filozófus Simone Weil megtudta, hogy az első világháború alatt a fronton lévő katonáknak nincs elég élelmük, nem volt hajlandó csokoládét enni. Ekkor pedig még csak gyerek volt. Később, mikor keresete lett, munkanélkülieknek adományozta a bérét, hogy segítse őket.

Mi az öröm az életben, ha nem tudunk önzetlenül segíteni másokon?

---

II. Egy idézet mástól

A francia írónő és filozófus Simone Weil a lélek gondozásáról:

“Amikor nem eszünk, szervezetünk a saját húsát fogyasztja, és energiává alakítja át. Ugyanez van a lélekkel is. Az a lélek, amelyik nem eszik [az az nem képes önzetlenül segíteni], felemészti magát.”

Forrás: First and Last Notebooks

---

III. Egy kérdés neked

Hogyan tudnék ma önzetlenül segíteni valakinek úgy, hogy később azzal nem dicsekszem senkinek?

---

IV. Bónusz tartalom

Könyv:

Costica Bradatan: A hős filozófus

Azoknak a filozófusoknak, akik nézeteikkel ellent mondanak a világ által elfogadott elveknek, van, hogy egy napon meg kell hozniuk életük legnehezebb döntését: életük árán is hűek maradjanak-e elképzeléseikhez, vagy hogy elkerüljék a halált, lemondjanak azokról? A bölcsészettudományi professzor, Costica Bradatan minden irányból kielemzi a halál, a filozófia és a filozófus közötti kapcsolatot, közben pedig több történettel is szemlélteti a mondanivalóját.

---

Küldd el annak ezt az üzenetet, akinek szerinted szüksége van rá.

Minden jót a következő hétig,

Göblyös G. István

“Út a tudatosság felé”

---